Környezetvédelmi és Geofizikai Kft.

1145 Budapest, Szugló u. 54.
Tel/fax: +36 1 363-5643
Email: postageo-log.hu

A vízkútfúráshoz és a felszín alatti vizek felhasználásához kapcsolódó jogszabályok

A dokumentumok megnyithatók, illetve letölthetők PDF formátumban.

Törvények, rendeletek:

1995. évi LVII. törvény
a vízgazdálkodásról (a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek meghatározása)

18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet
a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről (Részletesen tartalmazza a vízjogi engedély iránti kérelem tartalmát és a szükséges adatok listáját.)

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról (Tartalmazza az engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, a helyi önkormányzat vízgazdálkodással kapcsolatos hatáskörét)

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről (Meghatározza a védőidomok, védőterületek és védősávok fogalmát valamint kijelölésének módját)

12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet
a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről (Leírja a gázveszélyes vizek kezelési és megfigyelési módjait.)

43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet
a vízkészletjárulék kiszámításáról (Leírja a vízkészletjárulék mértékének kiszámítási módját, illetve az illetékes felügyelőségek elérhetőségét és számlaszámát.)

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet
az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (Tartalmazza a fogalom meghatározásokat, táblázatban összefoglalja a különböző paraméterek határértékeit)

21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet
a víziközművek üzemeltetéséről (Tartalmazza a víziközmű üzemeltetésének szakmai képesítési előírásait, valamint a vízkivételi műveknél végzendő kémiai és bakteriológiai vizsgálatok listáját.)

6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet
az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről (Leírja a különböző vizek minőségi követelményei, a minőség-ellenőrzés szabályait és a határértékeket.)

65/2004. (IV. 27.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet
a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól (A fent felsorolt vizek pontos meghatározása, minőségi követelményei, ezen vizekben előforduló ásványi anyagok határértékei táblázat formában)

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
a felszín alatti vizek védelméről (Meghatározza a földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotát érintő tevékenységeket, tartalmazza az egyes tevékenységek engedélyezési módját és a kármentesítés menetét)

27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet
a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról (Tartalmazza a települések listáját.)

28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet
a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (Általános alkalmazási szabályok, határértékek táblázat.)

30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet
a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól (Jellemzi a víztest állapotát, értékelési és minősítési módját, leírja a monitorozás menetét.)

27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet
a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (Általános szabályok a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelméről)

165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről (A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségének mértéke)

18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet
a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI)adatszolgáltatásáról

101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet
a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről (Kivitelezés, használatba vétel, dokumentálás, adatszolgáltatás, üzemeltetés szabályai)

379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról (Általános szabályok a vízilétesítmények tervezésére, elhelyezésére, méretezésére és kialakítására és üzemeltetésére; vízkészlet-gazdálkodási és vízminőség-védelmi általános műszaki követelményei)

54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet
az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról (A kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték és a fizetendő bányajáradék meghatározása, táblázatban felsorolja a nyersanyagok fajlagos értékét)

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről (Táblázatosan felsorolja a szennyezettségi határértékeket)

297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről (meghatározza, ki folytathat környezetvédelmi szakértői tevékenységet, milyen végzettség szükséges hozzá)

Szabványok, meghatározások, előírások:

• MSZ 15298:2002 Vízföldtani napló tartalmi és formai követelményei
  A szabvány a felszínalatti víz kutatását, feltárását, kitermelését és megfigyelését szolgáló mélyfúrású vízkút földtani, műszaki, vízadó-képességi és vízminőségi adatokat rögzítő és vízföldtani értékelést tartalmazó megvalósítási dokumentációjának (ún. vízföldtani napló) tartalmi követelményeit foglalja össze. A szabvány fúrt kutak, aknakutak, vízkutató fúrások, tengelyfúrások, szűrőcserés kútfelújítások, kútjavítások és meddő kutak dokumentálására alkalmazható bármilyen műszaki megoldás (fúrás, süllyesztés, sajtolás, stb.) esetén.

• MSZ 22116:2002 Fúrt vízkutak és vízkutató fúrások
  A szabvány – a megfigyelőkutak kivételével - a vízügyi igazgatási szervek hatáskörébe tartozó fúrt vízkutak és vízkutató fúrások építésének és megszüntetésének követelményeit foglalja össze a vízbeszerzési tanulmánytól az új kút átadásához kapcsolódó adatszolgáltatásig. Részletesen tárgyalja a kútfúrás kivitelezésének és az ezt követő kútkiképzésnek a kérdéskörét. A szabványhoz tartalmas fogalommagyarázat kapcsolódik.

• MSZ EN ISO 9000/2000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár
  Ez a dokumentum leírja a minőségirányítási rendszerek alapjait, és meghatározza a minőségirányítási rendszerek terminológiáját, meghatározza az ezzel kapcsolatos szakkifejezéseket.

• MSZ EN ISO/IEC 17025:1999 Vizsgáló és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános követelményei (ISO/IEC 17025/1999)
  Ez a dokumentum minden olyan követelményt tartalmaz, amelyet a vizsgáló- és a kalibráló-laboratóriumoknak ki eleget kell tenniük, ha igazolni akarják, hogy minőségirányítási rendszert működtetnek, műszakilag felkészültek, és műszakilag érvényes eredményeket képesek szolgáltatni. Kívánatos, hogy a vizsgáló-és kalibráló-laboratóriumok felkészültségét elismerő akkreditáló testületek ezt a nemzetközi szabványt alkalmazzák az akkreditálásuk alapjaként.

• MSZ EN ISO 5667- 1:1993 Vízmintavétel. Mintavételi programok tervezése vízvizsgálatokhoz
  E szabvány a szabványsorozat három egymáshoz kapcsolódó szabványának első tagja, részletesen tárgyalja az általános törvényszerűségeket figyelembe véve az olyan mintavételi programok tervezését, ahol a vizsgálat célja a vízminőség ellenőrzése, a vízminőség jellemzése és a vízszennyeződés forrásainak azonosítása, beleértve a fenéküledéket és az iszapot is.

• MSZ EN ISO 5667- 2:1993 Vízmintavétel. A vízmintavételi technikák előírásai
  Az ISO 5667-et több részben adták ki. Az első három rész általános tudnivalókat tartalmaz és egymással összefüggésben alkalmazandó. Ez a rész útmutató a természetes és mesterséges tavakból végzett mintavételhez: ismerteti a mintavétel típusait, a mintavételi felszereléseket, a mintaazonosításra és a feljegyzésre vonatkozó tudnivalókat.

• MSZ EN ISO 5667- 3:1998 Vízminőség. Mintavétel. 3. rész: A minták tartósításának és kezelésének irányelvei (ISO 5667-3:1994)
  Az ISO 5667-nek ez a része a minták tartósításakor és szállításakor betartandó általános utasításokat tartalmazza. Ezek az utasítások különösen azokra az egyedi és csoport mintákra vonatkoznak, amiket a mintavétel helyén nem lehet vizsgálni, és ezért laboratóriumba kell szállítani.

• MSZ ISO 5667- 4:1995 Vízminőség. Mintavétel. 4. rész: Útmutató a természetes és mesterséges tavakból végzett mintavételekhez
  Ez a szabvány a természetes és mesterséges tavak mintavételi programjainak kialakításához, a mintavétel technikájához és a minták kezeléséhez és tárolásához ad részletes útmutatást a mikrobiológiai vizsgálatok céljára végzendő mintavétel kivételével. Célja szerint a vízminőség hosszú távú (több éves), az egész víztérre kiterjedő mérésének és speciális mérések tervezéséhez, kivitelezéséhez kíván segítséget nyújtani.

• MSZ ISO 5667- 6:1995 Vízminőség. Mintavétel. 6. rész: Útmutató a folyókból és patakokból végzett mintavételekhez
  E szabvány a különböző víztípusok mintavételével foglalkozó szabványsorozat egyik tagja. Különösen a mintavételi programok tervezésével, a mintavételi technikákkal, valamint a minták kezelésével foglalkozó szabványokkal együtt alkalmazandó. A folyók és patakok vizének fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatához, a mintavételi programok tervezéséhez, a mintavételi technikák kivitelezéséhez és a minták kezeléséhez alkalmazandó alapelveket adja meg.

• MSZ 12750/2 – 71 Felszíni vizek vizsgálata. Mintavétel, mintatartósítás
  A szabvány tárgya a különböző felszíni vizek mintavétele és a vett minták tartósításának módja a vizsgálatig. A szabvány tartalma: általános előírások a mintavételhez, a mintavétel módjai, a mintavételi készülék és edényzet, a minta tartósítása.

• MSZ 21464:1998 Mintavétel felszín alatti vizekből
  A felszín alatti vizekből történő vízmintavételnél először meg kell határozni a vizsgálat célját, majd a mintavétel általános elveinek megfelelő, a speciális helyi tényezőket figyelembe vevő előírásait betartva kell megvenni a vízmintát. A fenti folyamat részletes bemutatásán túl a szabvány a helyszíni és laboratóriumi mérésekhez történő mérésekkel, a mintavétel gyakoriságával és a mintavételi jegyzőkönyv tartalmi követelményeivel foglalkozik

• MSZ 448/1 – 78 Ivóvíz vizsgálat. Általános irányelvek
  Ennek a műszaki irányelvnek a tárgya az ivóvíz és az ivóvízként felhasznált felszín alatti és felszíni vizek vizsgálatával kapcsolatos általános szempontok és a mintavételhez kapcsolódó helyszíni szemle. Az irányelv azokra az ipari vizekre is vonatkozik, amelyeknek ivóvíz minőségűeknek kell lennie, pl. az élelmiszeriparban, vagy ha az ipari vizet ivóvízként kívánják vizsgálni és értékelni.

• MSZ 448/2 – 67 Ivóvíz vizsgálat. Hőmérséklet, szín, zavarosság és átlátszóság meghatározása
  A szabvány az ivóvíznek minősíthető vizek hőmérsékletének, színének, zavarosságának és átlátszóságának meghatározásához ad irányelveket, szakmai szabályokat, javaslatokat, részletesen tárgyalva az ezekhez szükséges műszerek felépítését, az alkalmazott segédanyagok körét, a mérés technikai kivitelezését.

• MSZ 448/22 – 85 Ivóvíz vizsgálat. pH és egyensúlyi pH meghatározás
  E szabvány tárgya a pH meghatározása potenciometriás méréssel, illetve számítással, továbbá az egyensúlyi pH meghatározása számítással. A módszerek, zavaró hatások, alkalmazott eszközök bemutatása mellett sort kerít az eredmények értékelésének szempontjaira is.

• MSZ 448/32 – 77 Ivóvíz vizsgálat. Fajlagos elektromos vezetőképesség meghatározása
  A fajlagos elektromos vezetőképesség fogalmi meghatározása után a szabvány leírja a vizsgálat végrehajtásának lépéseit, bemutatja az eredmények kiszámításának módszereit, az eredményközlés módozatait.

• MSZ 448/43 – 85 Ivóvíz vizsgálat. Metán meghatározása
  A metán jelenléte a felszín alatti vízben, a termelt és hálózati vízben, valamint a vízellátó műtárgyak légterében veszélyforrás és különböző technikai problémák okozója lehet. Ezért a metán kimutatása, mennyiségének meghatározása kiemelten fontos feladat. Ezzel foglalkozik ez a szabvány.

• MSZ 448/46 – 88 Ivóvíz vizsgálat. Mintavétel és tartósítás
  Ennek a szabványnak a tárgya az ivóvíz vizsgálatához és a vízkezelés során végzendő vizsgálatokhoz szükséges minták vétele és tartósítása. Részletesen bemutatja a mintavétel helyét, a mintavétel módját, a mintavétel típusait, a vízminta tartósításának alapelveit. Nem tárgya a metántartalom meghatározásához szükséges minták vétele és tartósítása.

• MSZ EN ISO 9004:2000 Minőségirányítási rendszerek: Útmutató a működés fejlesztéséhez (ISO 9004:2000)
  Ez a nemzetközi szabvány a minőségirányítási rendszer kialakítása, bevezetése, valamint eredményességének és hatékonyságának fejlesztése során - annak érdekében, hogy az érdekelt felek megelégedettségének növelése céljából kielégítse az érdekelt felek követelményeit -, a folyamatszemléletű megközelítés alkalmazását segíti elő. A vezetőség felelősségi körének, az erőforrásokkal való gazdálkodásnak ismertetésén át a termék előállítási folyamatainak bemutatásán át a mérés, elemzés és fejlesztés kérdésköréig bezáróan foglalkozik a minőségirányítási rendszer elemeivel.

• MSZ 21456/15-80 A levegő gázszennyezőinek vizsgálata – Gázkromatográfiás meghatározás
  Ennek a szabványnak a tárgya egyes légszennyező anyagok gázkromatográfiás módszerrel végzett minőségi és mennyiségi meghatározásának általános előírásai, ha konkrét szennyezőanyag meghatározására készült vizsgálati szabvány másként nem rendelkezik.

• MSZ EN ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszerek - követelmények
  Ezt a nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület tette közzé abból a célból, hogy belső vagy külső felek, beleértve a tanúsító testületeket, annak értékelésére használhatják, hogy képes-e a szervezet teljesíteni a vevő, a jogszabályok és a szervezet saját követelményeit. Útmutatást ad a minőségirányítási rendszerek és a termékekre vonatkozó követelmények jobb megértéséhez és megvilágításához.

• MSZ EN ISO 9001:2008 Minőségirányítási rendszerek – követelmények
  Az ISO szabvány negyedik kiadása érvényteleníti és helyettesíti a harmadik (ISO 9001:2000) kiadást, amelyet módosítottak, hogy a szöveg egyes pontjait világossá tegyék, és hogy növeljék a kompatibilitást az ISO 14001:2004 szabvánnyal. Ennek a nemzetközi szabványnak az „A” és „B” mellékletei csak tájékoztató jellegűek.

• Figyelőkutak telepítése és kialakítása üzemelő vízbázisok környezetére
• Pontszerű szennyezőforrások talajvízre gyakorolt hatásának ellenőrzése
• Kutak és kutatófúrások eltömése
• Hidrológiai közlöny 1979/5; Tirvol László: Mélyfúrású kutak korszerű megszüntetése