A PHP Error was encountered

Severity: Warning

Message: fopen(/var/cpanel/php/sessions/ea-php72/geologcisession52d2e63330fdaaa411384b2715cfcc28): failed to open stream: Disk quota exceeded

Filename: drivers/Session_files_driver.php

Line Number: 154

Backtrace:

File: /home/geologhu/public_html/index.php
Line: 340
Function: require_once

A PHP Error was encountered

Severity: Warning

Message: session_start(): Failed to read session data: user (path: /var/cpanel/php/sessions/ea-php72)

Filename: Session/Session.php

Line Number: 141

Backtrace:

File: /home/geologhu/public_html/index.php
Line: 340
Function: require_once

Geo-Log

Lyukátmérőmérés

A motoros nyitású háromkarú szonda mechanikusan méri a lyuk- vagy csőbelső-átmérőt. A mérhető átmérő tartomány 43-800 mm — cserélhető karokkal. Az átmérő mérés pontossága: 2-3 mm. Az eszköz a fúrás geometriáját méri, a fúrás járható talpa és az átmérője határozható meg. A mért átmérővel korrigálható a többi mélyfúrás-geofizikai szelvény, ezzel csökken az átmérőváltozás okozta anomáliák nagysága. A mérés fontos információkat szolgáltat a fúrási kivitelező és minden — a fúrásban eszközt alkalmazó — cég számára a lyuk állapotáról, az omlásveszélyről, a harántolt kőzet mechanikai állapotáról, töredezettségéről, a potenciális vízbetörési vagy nyelési helyekről.

Hőmérsékletmérés

A szonda alján egy (gyors reagálású), nagyérzékenységű hőmérő méri a fúrásban levő folyadék hőmérsékletét. A kalibrált szonda pontossága 1 ºC (10-130 ºC-os tartományban), felbontása 0,01 ºC. A szonda által mért hőmérséklet általában alacsonyabb a kőzet adott mélységhez tartozó bolygatatlan hőmérsékleténél, a fúróiszap hűtő hatása miatt. Ez a hatás akár 5-10 ºC is lehet, a külső hőmérséklet, a fúrás mélysége, az öblítés intenzitása és ideje, az öblítés leállítása és a mérés időpontjának különbsége, a fúrófolyadék összetétele stb. miatt. Ezért a kőzet valódi hőmérsékletét, illetve a fúrás talpához tartozó hőmérséklet-gradienst csak ismételt mérésekkel lehet pontosabban megbecsülni. A mérőberendezés szolgáltatja az egy méteres bázisra számított differenciálhőmérséklet-szelvényt is, amely a vízmozgási helyek (beáramlás, nyelés) pontos behatárolását teszi lehetővé.

Természetesgamma-mérés

Közepes méretű 40 x 70 mm-es NaI kristály detektálja a harántolt kőzet természetes gamma sugárzását. A mérés valamennyi lyukkörülmény között (vízzel vagy iszappal telített/száraz, csövezett/nyitott) működik, azonban pontos meghatározásához el kell végezni a szükséges lyukkorrekciókat (átmérő, iszap, csövezés stb.), és rendszeres kalibrációval figyelembe kell venni a mérőfej (kristály + szcintillációs cső) érzékenységét. A mérés — homokos-agyagos rétegsorban — kiváló agyagindikátor, ugyanis az agyag típusától függően (kaolinit, montmorillonit, illit), különböző mennyiségű káliumot tartalmaz, amelynek természetes gamma sugárzása lehetővé teszi a harántolt rétegsor agyag-homok arányának meghatározását. A természetesgamma-mérés hatékonyan alkalmazható az adott rétegsorok petrológiai tagolására és rétegkorrelációra. Mivel minden lyukkörülmény mellett mérhető — több szondakombinációban alkalmazva — lehetővé teszi a különböző szelvényezések mélységkorrekcióját

Sűrűségmérés

A sűrűségmérés a gammasugarak elektronokon való Compton szóródásán alapul. A szonda négy mérőcsatornát tartalmaz: rövid (17 cm [DES]) és hosszú (38 cm [DEL]) gamma-gamma csatornát, egykarú lyukátmérő-mérőt (DH1) és természetes gamma csatornát (GR). A szonda karja motoros működtetésű, a gerjesztő forrás Cs137 izotóp. A szonda 50-600 mm átmérőtartományban használható, cserélhető hosszúságú karral. A sűrűségcsatornák különböző átmérőjű természetes homokkő és mészkő etalonokban vannak kalibrálva. Az átmérő korrekció mind a sűrűség-, mind a természetesgamma-csatornára már mérés közben megtörténik az egyidejűleg mért lyukátmérő alapján. A sűrűségcsatornák behatolási mélysége a különböző szondahossz miatt eltérő, így a két csatorna alapján figyelembe vehető a fúrás kavernássága is. A mérés alapján jól követhető a harántolt szakaszon a tömörödési trend, kemény kőzetben a sűrűségcsökkenés jól mutatja a tektonizált, repedezett zónákat. Repedezett kőzetek esetén maga a repedésrendszer — feltételezve, hogy 1-5 % porozitást képvisel — közvetlenül csak 0,015 - 0,08 g/cm3 eltérést okoz. Ez kisebb mint a lyukfal egyenetlenség okozta méréshiba, ezért a repedezett zónákat másodlagosan a lyukfal egyenetlenségből eredő látszólagos sűrűségcsökkenés alapján tudjuk kimutatni. (A mérés pontossága sima lyukfal esetén ±0,02 g/cm3; 1 cm szonda elállás azonban 0,15 g/cm3-rel csökkenti a mért sűrűséget.)

Neutronporozitás-mérés

A szonda egy rövid (38 cm [POS]) és egy hosszú (70 cm [POL]) neutroncsatornából és egy közepes méretű 40 x 70 cm-es NaI kristályt tartalmazó természetesgamma-csatornából áll. A neutron-csatornák 25 cm hosszú texlium detektort tartalmaznak, a neutronforrás AmBe241 izotóp. A neutronporozitás-mérés a neutronok atommagokon való szóródásán alapul. Mivel a neutron tömege közel azonosnak tekinthető a protonéval, így a legerősebb energiaveszteség a hidrogéntartalmú anyagokon van. A neutron-csatornákat természetes homok és mészkő etalonokban kalibráljuk, figyelembe véve az átmérőhatást is (59-300 mm-ig). Első közelítésben a neutron-neutron mérést mészkőporozitásra hitelesítjük, mintha a mészkő mátrixon és a vízzel feltöltött pórusokon kívül semmilyen más neutronokat lassító vagy elnyelő anyag nem lenne. (A mészkő mátrixot ez esetben monomineralikus, csak kémiailag tiszta kalcitból álló kőzetként kell számításba venni. Az egyéb kőzetek, mivel többféle ásvány keverékéből állnak, nem alkalmasak arra, hogy porozitás standardot definiáljunk rájuk. A látszólagos mészkőporozitás csak annyit jelent, hogy az illető anyag neutronfizikai szempontból ekvivalens egy adott porozitású mészkővel.) Agyag jelenlétében, annak kötöttvíz tartalma miatt, neutronporozitásokat (ekvivalens mészkőporozitás) mérhetünk, noha nincs effektív porozitás. Repedezett kőzetek esetében a kőzetminőség változásából eredő látszólagos mészkőporozitás változása nagyobb mérvű lehet, mint a tényleges porozitás változásból adódó. A repedésrendszer többnyire csak kis porozitást képvisel (néhány %), így a látszólagos porozitás anomália az elváltozott szakaszon főleg az agyagásványos bontásra lesz jellemző. A módszer pontossága ±1 %, de az agyagásványos bontásból 20 %-nál is nagyobb látszólagos porozitások is adódhatnak. Az átmérő korrekció és a porozitás számítás (az előzetesen más szondával mért lyukátmérő alapján), valamint a természetesgamma-csatorna korrekciói a mérés közben megtörténnek. A mért neutron-porozitás (POR) a kőzet összvíz (hidrogén) tartalmával arányos, az effektív porozitás számításnál azonban figyelembe kell venni a kőzet agyagtartalmát, amit az egyidejűleg mért természetesgamma-szelvény (GR) tesz lehetővé.

Mikroellenállás-mérés

A mikronormál és mikrogradiens szelvények mérése 2,5 cm szondahosszúságú rugós falhozszorítású szondákkal történik. A mérés behatolása kicsi (néhány cm), ezért elsősorban az iszaplepényre érzékeny, ott a két csatorna elválik (a porózus kőzetbe a fúrófolyadék beszűrődik, míg a szilárd anyag lerakódik a lyukfalon), míg az impermeábilis szakaszokon a két görbe kb. együtt fut, és alacsony értéket mutat. A görbék vertikális felbontása néhány cm, így a vékony rétegeket (pl. homokkövek, repedések, stb.) igen jól jelzi.

A mérés másik lehetősége a DIP mérés, ahol a négy mikro mérőpapucs közül az egyik mikronormál ellenállás értéket szolgáltat, amelynek behatolása és felbontása hasonló a kétparaméteres szondához.

Akusztikus hullámkép regisztrálás

A mérés során az adó 10 kHz frekvenciás akusztikus hullámot bocsát ki. 2, 4 vagy 8 különböző távolságban levő vevő egy előre meghatározott időintervallumban regisztrál akusztikus hullámképet (SON) vesz fel. A visszaérkező hullámokból meghatározható az első (longitudinális) és a második (transzverzális) beérkezés ideje, majd azokból a kőzetsebességek (VP, VS). Ha a lyukban haladó iszaphullám sebessége nagyobb, mint a kőzet S hullám sebessége, akkor a kőzet akusztikus szempontból lassú, a nyíró hullám nem határozható meg ezzel a módszerrel. A sebességek meghatározása 2 csatornás mérés esetén a beérkezési idők különbségén alapul, emellett a 4 vagy 8 csatornás mérések esetén használjuk a hullámképek hasonlóságán alapuló semblance módszert is.

Az így meghatározott sebességek szemcsés kőzetben alkalmasak a porozitás meghatározására, repedezett kőzetben a repedések, töredezett zónák kimutatására, mivel a terjedési idő erősen függ a kőzet repedezettségétől. A legerősebben fellazult zónákban a transzverzális hullám el is tűnhet, mivel ott a nyíróerőkkel szembeni ellenállás rendkívül erősen lecsökken. (Az ellenállásméréseken kívül az akusztikus módszer a legérzékenyebb a repedezettségre.) A sebességek és a mért kőzetsűrűség segítségével számíthatóvá válnak a kőzetmechanikai paraméterek (Young-modulus, Poisson-szám, stb.). A mért sebességek fontos bemenő paraméterek a szeizmika idő-mélység konverziójához.

Fajlagosellenállás-mérés

A szonda a 10 és 40 cm-es potenciál típusú fajlagos ellenállás (E10, E40) mellett a természetes potenciált (SP) is méri. A mért szelvények elsősorban a litológiai tagoláshoz, a porózus vízáteresztő és impermeábilis rétegek elkülönítéséhez, másodsorban — a kemény kőzeteknél — a repedezettség-, valamint az agyagásványos bontás kimutatásához, fúrások korrelációjához lehet felhasználni.

Mágnesesszuszceptibilitás-mérés

A szonda a kőzetek mágnesezhetőségét méri. A mágneses szuszceptibilitás elsősorban a kőzetek mágnesezhető ásvány (pl. magnetit) tartalmával arányos, másodsorban a kőzetet ért kémiai elváltozásokra érzékeny. (A vasoxid ásványok átalakulása vashidroxidokká csökkenti a mágnesezhetőséget, míg a szerpentinesedés, kloritosodás a szuszceptibilitás növekedéséhez vezet.) A mágnesesszuszceptibilitás-szelvény (SUS) a kvarterben nagyon jól elkülöníti a löszt és a paleotalajokat.

Az indukciós ellenállásmérő tekercseket általában a mágnesesszuszceptibilitás-szondával építik egybe, mert alkalmazási céljaik, illetve körülményeik hasonlóak. Száraz, illetve PVC csövezett fúrási szakaszokon a fajlagos ellenállásmérést helyettesíti, de általában csak kb. 1 000 Ωm-es fajlagos ellenállásig megfelelő a felbontása.

Spektrálgamma-mérés

A szonda a természetesgamma-sugárzást energiaszelektíven méri, így a mérés során meghatározható — az integrális értéke mellett — a kőzetek kálium, urán, illetve tórium tartalmával arányos gamma sugárzása is. A szonda a korábban az etalonspektrum alapján meghatározott kalibrációs koefficiensek segítségével, a megfelelő korrekciók (lyukátmérő, iszapsűrűség, stb.) elvégzésével meghatározza a harántolt kőzetek K, U és Th tartalmát. A K, U, Th tartalom ismerete elsősorban az agyagásványtartalom kvalitatív és kvantitatív vizsgálatára alkalmas, amikből további következtetések vonhatók le a kőzet fejlődéstörténetére.

Akusztikus lyukfaltelevíziós mérés

Az akusztikus lyukfaltelevíziós mérés (ABI, BHTV) során a szondában forgó akusztikus adó-vevő egység a lyuk faláról visszaverődő hullám beérkezési idejét és amplitúdóját méri. A szonda horizontális felbontása 1,25°, maximális vertikális felbontása 4 mm. Ezen beérkezési képek alapján meghatározhatók a repedések/rétegződések települése (látszólagos dőlés + dőlésirány), és a repedések típusa (nyitott, zárt, stb.). A szonda méri a fúrólyuk ferdeségének irányát és dőlésszögét is, amelyek segítségével a látszólagos dőlésekből valós dőlések számíthatók. Meghatározható továbbá 144 irányú átmérő minden mérési pontban, amiből a lyuk ovalitására lehet következtetni. Kimutathatók a hidrorepesztés vagy a fúrás által indukált repedések és breakout-ok is, melyek a jelenkori feszültségtér irányairól hordoznak információt. A repedések iránya és dőlése többféleképpen ábrázolható (tadpole diagram, polár diagram) és értelmezhető. A mérésből számítható repedéssűrűség és átlagamplitúdó szelvény a többi szelvénnyel együtt ábrázolható és értelmezhető.

Megfelelő minőségű mérést csak jól központosított szondával lehet végezni.

Rétegdőlés mérés

Rétegdőlés mérés (DIP) során a fő cél a rétegek, repedések településének (dőlés, dőlésirány) meghatározása. A motoros működtetésű szonda négy karján levő papucsokon kisméretű elektródákkal mért mikroellenállás-görbék felbontása csak néhány milliméter, így a finom rétegzettséget, illetve repedezettséget is jól követik. A négy irányban mért görbék alapján a szondageometria ismeretében a mikroellenállás-görbék hasonlóságának vizsgálatával határozható meg a harántolt objektumok települése.

Az eszköz emellett méri a fúrólyuk ferdeségét, két egymásra merőleges irányban az átmérőt (CALX: 2-4 irányú kaliper, CALY: 1-3 irányú kaliper), valamint regisztrálja az 1. kar azimutját is (PAD1AZ), melyek nemcsak a rétegdőlés meghatározásának bemenő adatai, de az átmérő mérésekből ovalitásra, lyukfal deformációra is következtethetünk.

Az ABI és a DIP szondák — a többi információ mellett — mérik a fúrólyuk dőlését (INC) 0,1 fok és dőlésirányát (DIR) 1 fok pontossággal. Ezen adatok ismeretében meghatározható a fúrás valódi mélysége, a fúrás talppontjának vízszintes irányú eltérése a függőlegestől, továbbá a fúrás nyomvonalának koordinátái.

Akusztikus cementpalást-ellenőrzés

A mérés 1,0 és 1,5 méter hosszú akusztikus szondával történik. Nagyon lényeges, hogy a szonda jól legyen centírozva, mert kvantitatív értelmezés csak ekkor készíthető. A teljes hullámkép-felvétel kvalitatív értékelésre alkalmas, amennyiben a hullámkép elején nagy amplitúdók vannak (sötét árnyalatok), illetve jól látszanak a csőkötési helyek, a cement–cső kötés nem jó. A hullámkép későbbi beérkezése a cement–kőzet kötésről ad információt, a gyengébb beérkezések (halványabb színek) a kötés jóságát igazolják. Kalibrált szondával a cső–cement kötés minősége számszerűen is meghatározható.

Mélységi víz/gáz mintavétel

Az eszköz űrtartalma 8-9 dl, így egy leengedéssel közel 1 liter mélységi vízmintát lehet venni. Gázmintavétel esetén a felszínre került szondából lefejtjük a szeparálódott gázt és meghatározzuk a gáz/víz arányt. A mintákat (víz, gáz) laborban elemzik az előírt paraméterekre.

Áramlásmérés

A mérés ún. kombinált áramlásmérő szondával történik. A kútban lévő folyadék keresztüláramlik a szondatesten, ahol egy beépített forgólapátot hajt meg, a fordulatszám regisztrálása impulzus/percben történik. A mért fordulatszám függ a forgólapát kialakításától, a szonda vontatási-sebességétől, az áramlási keresztmetszettől és a termeltetés hozamától. A szonda optikai csatornája a kútban lévő folyadék átlátszóságát méri. Homokolódás helyének megállapítására használható. Beépített vezetőképesség mérőcella segítségével folyamatos folyadékellenállás-mérés lehetséges, mely idegen víz beáramlási helyének megállapítására alkalmas. A szonda alján egy (gyors reagálású), nagyérzékenységű hőmérő méri a fúrásban levő folyadék hőmérsékletét. A kalibrált szonda pontossága 1 ºC (10-130 ºC-os tartományban), felbontása 0,01 ºC, a hőmérséklet-mérést fentebb részletesen tárgyaltuk.

Kútkamerás vizsgálat

Műszerkocsiról működtethető, szondatestbe épített, színes képet szolgáltató, előre néző, fókuszálható kamera. Rendkívül hasznos kútsérülések, kútba ejtett idegen tárgyak, kúttalp-hibák, cső illesztési hibák lokalizálására, szűrők állapotának vizsgálatára.